A COVID-19 rövid- és hosszútávú hatásai Románia esetében

Az RMKT Online újabb élő adásának keretén belül dr. Rácz Béla-Gergely, BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusának, a COVID-19- Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt tagjának szakmai véleményét hallhattuk a koronavírus gazdasági következményeiről, május 21-én.

Az elmúlt 85 napban életünk jelentősen megváltozott és számos új kihívással találkoztunk. Meghívott szakértőnk szerint a BBTE vezetősége hisz abban, hogy jelen helyzetben az egyetem célja nem csupán az oktatás, hanem politikai döntéshozók, vállalatvezetők és az érdeklődők pontos és megbízható tájékoztatása is, a koronavírus gazdasági hatásait tekintve és az intézmény publikált statisztikái sokunk számára hatalmas segítséget jelenthetnek.

Mi várható a következő három hónapban és milyen hatásokra számíthatunk az elkövetkezendő egy évben? A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának február 26-a óta, naponta frissülő online kutatási felületén olyan adatokat dolgoznak fel, melyek kapcsolatban állnak a fertőzöttek, illetve gyógyultak és elhalálozottak számával, tesztek elvégzésével kapcsolatos statisztikákkal és gazdasági jelenségek számszerű
változásaival. Romániában 2020-ban, figyelembe véve a jelenlegi tendenciókat és gazdasági indikátorokat, a nemzeti össztermelés (GDP) -6,5 %-al is csökkenhet, ami országunk szintjén rekordvisszaesésnek bizonyulhat az elmúlt 30 évben. Dr. Rácz Béla-Gergely elmondása szerint a 2008-2009-es válságban sem volt ekkora csökkenés és nem mi vagyunk az egyedüli ország, akik ilyen jelentős eséssel kalkulálhatunk. Véleménye szerint azonban egy lehetséges második hullám esetében ennél jóval rosszabb számszerű statisztikákra is számíthatunk.

Feltételezések szerint Románia éves GDP arányos költségvetési hiányát tekintve, amely jelen esetben 8,5%-os értéket jelent, elérheti akár a 10%-ot is ebben az évben, ha a helyzet a továbbiakban sem javulna.

2019-ben Romániában megközelítőleg 7 millió munkavállaló volt nyilvántartva és ebből kb. 1 000 000 ember ideiglenesen vagy véglegesen elvesztette a munkáját a járványhelyzet következtében. Hogy hogyan alakult a kényszerszabadságon lévő személyek helyzete az utóbbi időben? A róluk készült kimutatás számszerű adatait megfigyelve egy csökkenő trendet láthatunk a koronavírus berrobanásának idejéhez hasonlítva, viszont a rossz hír az, hogy azoknak a száma akik munkakeresőkké váltak egy növekvő tendenciát mutatnak, mely a pillanatnyi állások szerint megközelítőleg 392 000 munkenélkülit jelent országos szinten.

Ha az aktív koronavírusos esetek számát vizsgáljuk, elmodhatjuk, hogy a társadalmi intézkedések megtették a hatásukat az eddigiekben és Romániának sikerült ellaposítania a járványgörbét. De mely iparágakat érintette a legjobban és kik jöhetnek ki nyertesnek ebből a szituációból?- merül fel a kérdés sokunkban.

A turizmus és vendéglátásra nagyon rossz hatással volt a COVID-19 megjelenése, viszont szakértőnk elmondása szerint olyan iparágak számára, mint például a telekommunikáció, IT és egészségügyi szektorok, hatalmas növekedési potenciált jelenthet a közeljövőben a jelenlegi válsághelyzet.

Hogy hogyan lehet felkészülni jobban ezeknek a gazdasági ciklusoknak változására? Hogy milyen további hatásai vannak a koronavírusnak magánéletünkre, gazdaságunkra? Dr.Rácz Béla Gergely egyetemi adjunktus előadását utólag is visszahallgathatják az érdeklődők és részletesebben elmerülhetnek az előbb felsorolt témakörökben a következő linken:
https://www.facebook.com/rmkt.ro/.

A Babes Bolyai Tudományegyetem Romániára vonatkozó, naponta frissülő gazdasági statisztikáit pedig a következő linken bárki megtekintheti: https://econ.ubbcluj.ro/coronavirus.