Gyerkó László RMKT elnök előadóként vett részt a június 14–15. között szervezett Innováció + Tehetség Konferencián Kolozsváron, ahol a munkaerőpiac és iskolázottság témakörét járták körül beszélgetőtársaival. A pénteki kerekasztal-beszélgetésen rajta kívül Székely Levente szociológus, Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Tonk Márton, a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánja és László Judit vállalkozó, az RMKT Kolozsvár oszlopos tagja vettek részt. A beszélgetést Veres Valér szociológus moderálta.
Az első panelben a felsőoktatás és munkaerő kölcsönhatásáról, szakmába való orientálódásról tárgyaltak. Tonk Márton kihangsúlyozta, hogy 25 éves szakmai tapasztalat után biztosan kijelentheti: ha a diák valóban akar és céltudatos, 10 év leforgása alatt garantált a sikeresség. Azt is elmondta, hogy egy diák munkaerőpiaci értéke nem függ a diplomájától, a jelenlegi trendek szerint sokkal fontosabb maga a tudás és talpraesettség. Ezt erősítette meg László Judit is, aki azt is kifejtette, hogy Kolozsvár esetében például a közgazdaság és IT piac jóval innovatívabb, sokkal gyorsabban fejlődik, mint maga a felsőoktatási rendszer. A Google eseténél például az tapasztalható, hogy a Harvardon végzett fiatalokat nem szívesen alkalmazzák, hiszen nekik alapból sokkal magasabbak az igényeik. Markó Bálint rácáfolt az eddigi kijelentésekre, különböző felmérésekre hivatkozva ugyanis, állítása szerint Romániában fontos a diploma „színe”. Egyetemek és a céges szféra kapcsolatánál nagyon fontos a kooperáció, mert miközben a „dübörgő szakmáknál” (értsd IT terület) már első-, másodéves diákok nagyon kecsegtető állásajánlatokat kapnak, így az egyetemet nagyon kevesen végzik el. A tanerő is gyenge, hiszen kevés szakembernek éri meg az egyetemen oktatni. Mindezek igen jelentős problémák. Nem beszélve arról – hangsúlyozta Markó, hogy a diákok hatékonyabb felkészítését célzó szakmai gyakorlatokra (az IT-n kívül) lenne igény, az állam azonban nem képes megteremteni a megfelelő körülményeket. Székely Levente arról számolt be, hogy szerinte a jelenlegi diákok sokkal céltudatosabbak, mint régebb, és sokkal inkább európai perspektívában gondolkodnak. A diploma értéke számukra egyenlő a lehetőségekkel és a magasabb bérezéssel. Gyerkó László arról beszélt, hogy a munkapiacon jelenleg teljes mértékben elfogadott a szakmák közti váltás, közgazdászként lehetsz nagysikerű szakács akár. Ő mindig arra bíztatja a fiatalságot, hogy a külföldi tapasztalataikat hozzák haza, mert itthon is meg lehet teremteni a kellő körülményeket.
A második panelben munkaadó és munkavállaló kapcsolatáról beszéltek, illetve, hogy melyek azok a generációs különbségek, amelyek fontosak humán-menedzsment szempontjából.
László Judit szerint „túl van kutatva a generációs szakadás”, szerinte a család sokkal jobban befolyásolja az egyén szokásait, mint a generációs különbségek adta tulajdonságok. Ha a munkahely kellőképpen fejlődőképes, innovatív és versenyképes bérezést kínál, a fiatalok hajlandóak maradni. Gyerkó László tapasztalatira hagyatkozva arról számolt be, hogy a fiatalok más lendülettel állnak a munkához, és nagyon fontos a munkaadó részéről, hogy megfelelő nyitottsággal és felkészüléssel viszonyuljon hozzájuk. „Sokszor látom, hogy egy egyetemet végzett fiatal, akinek már van legalább 3-4 éves tapasztalata, nagyobb tudással rendelkezik, mint aki már 30 éve stabil munkaerő. „Nem mindegy, hogy milyen korszakban növünk fel – tette hozzá.
A harmadik panel jövőbeni kilátásokról, a jövő munkavállalójáról szólt.
Tonk szerint megfigyelhető, ahogyan az egyén életfázisai mennyire elhúzódnak – család és gyermekvállalás szempontjából – ez mindenképpen meghatározó tényező. Ugyanakkor a kivándorlás méretét lényegében semmi nem tudja megakadályozni, mert nincs egy olyan stabil oktatáspolitika, amely ezt komolyabb szinten megakadályozhatná. Markó bíztató adatként arról beszélt, hogy a fiatalok egyre nagyobb százaléka talál állást a szakmájában, azonban – reagálva Tonk megfigyeléseire – valóban hangsúlyos a kivándorlás mértéke, és ennek egyik legjelentősebb oka, hogy a változásokkal járó rugalmasságra egyáltalán nem hajlandó az állam.
Szilágyi egyszerűen fogalmazott: ha munkaerőt akarunk, versenyképes fizetést kell adnunk. Ezzel bíztathatjuk a fiatalokat az itthon maradásban, és megerősítette azt a felvetést, miszerint a generációs különbségek nem annyira érvényesek, mint ahogyan számos tanulmányban olvashatjuk.
A konferencia egyébként a K+ programsorozat évadzáró eseménye, ahol társadalmi és technológiai innovációval, tehetséggondozással, munkavállalással és vállalkozással kapcsolatos témákat jártak át az előadók. A rendezvény meghívottjai között ott volt Bíró Pál, a Google Magyarország vezetője, Winkler Zsolt, a MOL Open Innovation Hub vezetője, valamint Bálint Csaba, az OTP Bank Románia elemzője és RMKT tag.
A képeket Kőmíves István készítette.
