Állami, kamatmentes hitellel a fiatalok kivándorlása ellen

Gergely László Zoltán RMKT alelnök és Bitai László RMKT tag nyilatkozott a Szabadság napilapnak

Sarány Orsolya írása

Tandíjra, lakhatásra, sportbérletre, múzeumbelépőre vagy akár számítógépes szoftverre költhető a Fektess magadba programban felvett diákhitel. Az állami, kamatmentes hitelt 16 és 55 év közötti tanulók igényelhetik, a program célja többek között a fiatalok kivándorlási arányának, valamint az ország bizonyos területei érintő szakképesített munkaerőhiány csökkentése. A programról a www.gov.ro weboldalon közzétett tájékoztató szerint a fiatalok körében 18,3%-os a munkanélküliség, ezen is segíthet a számukra biztosított hitel. A program hozzájárulhat az alacsony jövedelemmel rendelkező fiatalok tanulásának befejezéséhez, de az idősebb korosztály munkavállalásában és szakmai átképzésében is segíthet. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint viszont, bár kamatmentes hitelről van szó, az mégiscsak hosszú távú elköteleződést jelent, így csak azoknak ajánlják az igénylést, akik komolyan gondolják a tanulást.

A hitel célja a foglalkoztatottság és a munkaerőpiac mobilitásának növelése, különösképpen a fiatalok körében, az oktatásban részesülő diákok támogatása, az iskola és a munkahely közti átmenet zökkenőmentesítése, a gazdasági növekedési potenciál fenntartása a szakképzettség szintjének növelésével, és főképp az állampolgárok bátorítása arra, hogy fektessenek saját maguk és családjuk fejlődésébe.

Kinek szól?

Hitelt igényelhetnek azok a román állampolgárok, akiknek az országban van az állandó lakhelyük. Hitelre jogosultak azok a 16 és 26 év közötti fiatalok, akik tanulmányaikat folytatják vagy az oktatási minisztérium által akkreditált képzésben részesülnek, ugyanakkor azok a 26 és 55 év közötti személyek is, akik tanulmányaikat folytatják vagy szakmai átképzésben vesznek részt. A 16 és 26 év közöttiek 40 ezer lej hitelt igényelhetnek, a 26 és 55 év közöttiek pedig 35 ezer lejt, illetve mindkét korosztály további 20 ezer lejt vehet fel, amennyiben dolgoznak vagy a program ideje alatt munkába állnak.

A diákhitel kamatmentes, lefolyása 10 év, ez magába foglalja a türelmi időt is, amely legtöbb öt év lehet – ide tartozik a tanulmányi időszak is! Azoknak, akik nem rendelkeznek állandó munkahellyel, a hitel igényléséhez szükségük van legkevesebb egy adóstársra. A hitel értékének 80%-át a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapja (FNGCIMM) és a Román Ellenbiztosító Alap (FRC) garantálja.

Mire költhető?

Az igényelt pénzt az igénylő és annak családtagjai is felhasználhatják, oktatásra, kultúrára, sportra, lakhatásra költhető. A felvett összegből fizethető kurzusdíj, mesteri, doktori szintű képzések tandíja romániai oktatási intézményeknél. Az igénylő vásárolhat az összegből könyveket, kellékeket, szakfolyóiratokat, számítógépet, laptopot, nyomtatót vagy különböző szoftvereket, de hazai tudományos versenyek, események díjszabására, hazai és külföldi tudományos eseményekre való utazásra is fordíthatja az összeget. A pénz költhető kulturális programokra (mozi-, színház-, opera-, könyvtár-, múzeumbérlet), de egészségügyi dolgokra is (orvosságok, orvosi vizsgálatok, fogorvosi szolgáltatások, műtétek kifizetésére, amelyeket nem fedez az egészségügyi biztosítópénztár, sem a közegészségügyi programok). Lakhatásra is fordítható a hitel, lakbérre, bentlakásra, lakásvásárlásra vagy -felújításra is. Hazai magánóvoda, -bölcsőde vagy -iskola tandíja, könyvkiadás, sportbérletek és sporteszközök is fizethetők.

Külföldi példák

Külföldön már rég működnek hasonló programok, diákhitel számos országban igényelhető. A legnépszerűbb talán az amerikai példa, de Európában is kezd hagyománya lenni.

Magyarországon kétfajta hitel létezik, a Diákhitel1 és Diákhitel2. A Diákhitel1 szabad felhasználású hitel állami ösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevő hallgatók számára. Ebből fedezhetők a napi megélhetéssel kapcsolatos kiadások (pl. étkezés, utazási költségek), szállás, albérlet, kollégiumi díjak, egyetemi élethez kapcsolódó kiadások (pl. tankönyvek, jegyzetek vásárlása stb.), de fordítható diplomához szükséges nyelvtanulásra, nyelvtanfolyamra, Erasmus-ösztöndíj kiegészítő finanszírozására. A támogatás értéke havonta maximum 70 ezer forint, kamata változó, az érvényes kamatláb 2,30%.

A Diákhitel2 kötött felhasználású, kizárólag önköltséges formában tanuló hallgatók számára elérhető, 0%-os éves kamattal és csak a felsőoktatási intézmény (egyetem/főiskola) felé fennálló képzési önköltség kiegyenlítésére alkalmas.

Az Egyesült Királyságban tandíj kifizetésére, valamint megélhetésre lehet kölcsönt felvenni, a díjak változnak annak függvényében, hogy a diák teljes időben diák-e, mikor kezdte egyetemi tanulmányait, de az is befolyásolja a felvehető összeg nagyságát, hogy állami vagy magánegyetemre jár az igénylő, Londonban lakik vagy vidéken, a családjával vagy egyedül él. Pluszt pénzt kaphatnak például a 25 évnél fiatalabbak, akik nincsenek kapcsolatban a szüleikkel és önfenntartóak, azok, akiknek gyerekük van, vagy akiktől egy másik felnőtt anyagilag függ, de külön támogatást igényelhetnek a fogyatékkal élők, mentális vagy fizikai egészségügyi problémával, tanulási nehézségekkel (pl. diszlexia) küzdők.

Bár kamatmentes termék, mégiscsak hitel

– Az elszámolható költségek viszonylag sokfélék, így a szállási költségektől az egészségügyi költségeken keresztül a kulturális költségekig számos olyan lehetőséget találunk, amit az igénylők finanszírozhatnak a programon keresztül, ezért optimálisan használva jelentős mértékben hozzájárulhat a minőségi oktatásban részt vevők számának növekedéséhez – mondta el megkeresésünkre Gergely László Zoltán, aki úgy tudja, jelenleg nem létezik más hasonló konstrukció az ország területén működő kereskedelmi bankoknál. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alelnöke szerint a hitel jelen formájában elsősorban a tanulmányaikat folytatni kívánó fiataloknak ad lehetőséget, ugyanakkor „minden tanulni vágyó egyénnek, akinek tanulmányai elvégzéséhez egy bizonyos költségkeret szükséges, azáltal, hogy az egyén képzését segítő, viszonylag széles skálájú költségelemet el lehet számolni a programban”.

– Ahogyan minden más, az állam által garantált hitelkonstrukciónál, az elsődleges hitelkihelyező e termék esetében is a CEC Bank. Valószínűleg, mint a más állam által garantált termékek esetében, lesznek újabb érdekelt bankok is, akik ebben a projektben részt szeretnének venni, akik meglátják majd a termékben rejlő üzleti lehetőségeket – mondta az RMKT alelnöke.

A szakembert megkértük, hasonlítsa össze a romániai programot a külföldön működő, hasonló típusú programokkal. Gergely László Zoltán szerint „a legtöbb országban az ilyen típusú finanszírozási csomagokat elsősorban a felsőfokú tanulmányok költségeinek fedezésére hozták létre”.

Akárcsak a romániai konstrukció esetében, minden más országban is létezett/létezik igénylési felső korhatár, amit átlagosan 40 évben határozhatunk meg. Ugyanakkor szintén gyakorlat a felhasználási terület ellenőrzése is, ami azonban egészen széles skálán mozog, hisz voltak esetek, ahol a felhasználásnak semmilyen ellenőrző kerete nem volt, gyakorlatilag bármire el lehetett költeni, azonban voltak esetek, ahol szigorú elszámolási szabályok szerint ellenőrizték a biztosított hitel elköltését. A visszafizetési mechanizmus is országonként változott, akárcsak a futamidő vagy a hitel esetében alkalmazott türelmi időszak is. Gyakran a konstrukció algoritmusába számos pozitívan befolyásoló tényező került beépítésre, mint például a felsőfokú végzettség megszerzése, a gyerekvállalás – részletezte.

„Ez egy hitel, amelynek van futamideje, futamidő, ami alatt részleteket kell törleszteni, futamidő, amelynek lejártakor a hitelt törleszteni kell”, hangsúlyozta ugyanakkor a szakember. Az RMKT alelnöke egy fontos tanáccsal is szolgált az igénylőknek: „bár kamatmentes termékről beszélünk, mégiscsak egy hitelről van szó”, így annak igénylésekor tisztában kell lenni azzal, hogy milyen visszafizetési kapacitással rendelkezik az igénylő, illetve milyen kapacitással fog rendelkezni 5 vagy 10 év múlva.

– Mint minden hitel esetében, figyelembe kell vennünk, hogy az újonnan felvett hitel plusz költségterhet jelent a költségvetésünkben, ezért mindig szem előtt kell tartanunk, hogy olyan mértékű részletet válasszunk majd, ami jelenleg és a közeljövőben sem jelent túlzott megterhelést a havi költségvetésünkben – javasolja Gergely László Zoltán.

Meg kéne nézni, mi okozza a fiatalok munkanélküliségét

A program másik fő célpontja a munkanélküliség csökkentése a fiatalok körében, valamint a tanulmányok befejezését követően a munkavállalás elősegítése. Bitai László, a Magyar Mágnás munkatársa szerint amennyiben a munkavállalási hajlandóság növelése a cél, nem ártott volna előbb tanulmányt készíteni azokról az okokról, amelyek miatt a fiatalok 18%-a munkanélküli.

– Tudomásom szerint jelenleg a gazdaság jó formában van (önmagához képest), és viszonylag sok a munkalehetőség, talán a legtöbb az elmúlt évtizedben. Azt is érdekes lenne tudni, hogy ezek a fiatalok milyen szakmát kellene tanuljanak vagy végezzenek ahhoz, hogy könnyen találjanak maguknak munkát. Ideális esetben a hitelt csupán a hiányszakmát végzők esetében lehetne megkapni, elkerülve az olyan szakemberek képzését, amelyekből nem kér a piac – vélekedett Bitai László.

A külföldi diákhitelekhez viszonyítva ez a 40 ezer lej (megközelítőleg 8600 euró) és 35 ezer lej (kb. 7600 euró) hitel elenyésző összeg. Magyarországi diákhitel például akár havi 70 ezer forint (kb. 220 euró) is lehet, az összeg 11 tanulmányi félévre igényelhető, így akár 12 ezer euró mértékű kölcsönt is fel lehet venni. Elég ekkora összeg itthon a tanuláshoz, pályaindításhoz vagy pályaváltáshoz? – kérdeztük a szakembertől.

– Nem hiszem, hogy érdemes abszolút összegben összehasonlítani a külföldi diákhiteleket a hazaival anélkül, hogy összehasonlítanánk az oktatási költségeket is. Amennyiben itthon olcsóbb az oktatás, mint például Amerikában (ami nyilván minőségbeli különbségekkel is jár), nem érdemes nagy hitelt folyósítani annak elvégzésére. Tehát a romániai hitellehetőség tükrözi a hazai oktatás költségeit. Az más kérdés, hogy milyen kritériumrendszer alapján bírálják el, hogy a maximális összeghez képest melyik diák mekkora hitelre jogosult. Talán nem túlzás az az elvárás, hogy egy ilyen kritériumrendszer átlátható és könnyen érthető legyen bárki számára.

Annak kapcsán, hogy megvannak-e a romániai társadalomban a szükséges ismeretek egy-egy ilyen diákhitel, vagy bármilyen hitel felvételéhez, a szakember elmondta: „természetesen vannak ismereteik, az más kérdés hogy elégségesek-e”.

– Saját többéves tapasztalatom alapján elmondhatom: az ismeretek hiányosak mind a felnőttek, mind a fiatalok körében. Kevesen ismerik például a banki szolgáltatások teljes skáláját, a tőzsde befektetés mikéntjét, befektetési eszközök tulajdonságait stb. Ezt nyilván csak következetes oktatási programokkal és rengeteg (akár iskolai) képzéssel lehetne orvosolni. Erre vannak próbálkozások, de nem rendszer szintűek, hanem elszigetelt események, mint például egy-egy nonprofit szervezet programjai, bankok által finanszírozott programok. Ezekkel nem lehet rendszerszintű áttörést elérni, az eredmények korlátozottak – mondta Bitai László.

„Csak azok forduljanak hitelhez, akik komolyan gondolják a tanulást”

– Egy ilyen program leginkább a szegény rétegeken segíthet, akiknek valóban nincs pénzük tanulni. Más kérdés, hogy azon személyek körében, akik ezekben a rétegekben és az ezzel járó körülmények között nőttek fel, sajnos, a tanulási hajlandóság viszonylag kicsi – véli Bitai László, a Magyar Mágnás munkatársa. A gazdasági szakértő kiemelte: csak „azok forduljanak ehhez a hitelhez, akik valóban komolyan gondoljak a tanulást és komolyan gondolják a szakmában való elhelyezkedést”. – Ez egy hosszú távú elköteleződés, és nagy eltökéltséget igényel. A hitel nem tudja helyettesíteni a kemény tanulást, a szorgalmat. Ugyanakkor ajánlom, hogy csak a feltétlenül szükséges összeget igényeljék, és ne többet, illetve ne engedjenek a könnyű költekezés csábításának – javasolja Bitai László a potenciális igénylőknek.

Mindezt a szakember azzal is alátámasztja, hogy egy ilyen jellegű eladósodás komoly hátráltató tényező lehet egy fiatal életében és nem biztos, hogy a fiatalok kivándorlásának csökkenéséhez fog hozzájárulni. Példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozza fel, ahol már évtizedek óta működik a diákhitel, amelynek egyik eredménye, ahogy arról számos tanulmány is beszámol, hogy a fiatalok túladósodnak az egyetem elvégzése után, egyeseknek gondjaik vannak a törlesztéssel még akkor is, ha dolgoznak. „Amennyiben ez a jelenség megtörténik Romániában is, még jobban elősegítheti a fiatalok kivándorlását. Lesznek bizonyára olyanok, akik nem találnak állást, illetve gyengén fizető állást kapnak, és ha nem tudnak törleszteni, elkeseredésükben külföldre mennek majd pénzt szerezni.”, magyarázta Bitai László. A szakember hangsúlyozta: csupán ezzel az intézkedéssel a kivándorlást amúgy sem lehetne csökkenteni, „ehhez még olyan lépésekre lenne szükség, mint az állami szektor szolgáltatásainak drasztikus növelése, az oktatási rendszer reformálása és még sorolhatnám”.