Válságforgatókönyv Bálint Csabával

2020. június 4-én Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank vezetőtanács tagjának szakmai előadását hallhatták a résztvevők a járványhelyzet gazdasági hatásairól az RMKT Online eheti kiadásán.

Amint azt mindannyian láthattuk, áprilisban még csak feltételezések voltak arról, hogy hogyan és miként fog a világjárvány a gazdaságra hatni, ma már színről színre jobban kirajzolódik az a tény, hogy milyen következményei voltak az elmúlt hónapok történéseinek és tisztább képet alkothatunk arról, hogy mi várhat ránk az elkövetkezendő időben. 

Válságforgatókönyv: mi volt az alapforgatókönyv közgazdászaink fejében? Számított valaki ehhez fogható recesszióra? Nem meglepő módon a decemberi számvetés időszakában sem volt előrelátható egy ilyen típusú gazdasági visszaesés, hiszen senki sem gondolt arra, hogy egy világjárvány fogja jelenteni egy újabb gazdasági ciklus kezdetét. 

A COVID-19 megjelenésével egyidejűleg minden olyan feltételezés és előrejelzés, ami hihetőnek bizonyult is értékvesztetté vált, hiszen a vírus hatása teljesen más forgatókönyv szerint érintette gazdaságunkat. Az alapforgatókönyvek elavulttá váltak, egy soha nem látott krízis vette kezdetét Romániában is márciustól kezdődőleg. 

Miért voltak ennyire szigorú korlátozások? A vírus terjedését tekintve egyértelműen kirajzolódik az a tény, hogy azok az országok, amelyek időben komoly intézkedéseket vezettek be, sikeresebben szabályozták a járvány terjedését, megelőzve egy humanitárius válság kialakulását. 

Monetáris- és költségvetési politika: melyik reagált gyorsabban a világméretű válság enyhítésére, kisegítésére? Hogyan érintette országunkat a világjárvány? A feldolgozott adatokat követve látható volt az, hogy 2017-ben érte el Románia a csúcspontot 7%-os növekedéssel, ezt követően pedig fokozatosan elkezdett lassulni és a költségvetési politika nem tudta ugyanazt a löketet adni a gazdaságnak a következő években. Ami ebben az országban igazán nehézséget jelentett, nem volt más, mint a román gazdaság túlfűtöttsége és erről a folyó fizetési mérleg hiánya is tanúskodhat. Sokkal többet importáltunk külföldről, mint amennyit exportáltunk, ezért a régiónkat megfigyelve, Románia a koronavírus által is sokkal sérülékenyebbnek bizonyult, mint szomszédos országaink. 

Becslések szerint a gazdaság január-februári szintjéhez képest már márciusban egy 4%-os GDP esés feltételezhető, tekintettel arra, hogy negyedévenként állapíthatjuk meg a valós nemzeti össztermelés értékeit. Az áprilisi jelenségeket megfigyelve szektorok álltak le a járvány hatására, és befektetői-, gazdasági-, valamint bizalmi indexek szerint is bizonyítható az, hogy évtizedek óta nem találkozhattunk ekkora gazdasági összeomlással. 

Hogy mi várható a közeljövőben úgy Romániában, mint globális szinten? Túl vagyunk-e már a mélyponton és van-e lehetőség a gazdasági felépülésre? A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Facebook oldalán utólag is visszahallgatják Bálint Csaba makrógazdasági szakértő előadását az előbb felsorolt kérdésekről: https://www.facebook.com/rmkt.ro/.

Tartson velünk a jövőheti RMKT online-on is!