2020. június 18-án Antal Lóránt, szenátor meglátásait és szakmai véleményét hallhatták az érdeklődők az RMKT Online-on a járványhelyzet által fontosnak vélt döntésekről országos szinten.

Valóság vagy illúzió?– merül fel a kérdés mindannyiunkban. Milyen döntéseket hoztunk az elmúlt időkben és ki hogyan viszonyult a vírus megjelenéséhez?

,,Nem volt ekkora bajban az európai gazdaság a két világháború közötti nagy világválság óta” hangzott el az Európai Bizottság körében, Brüsszelben, május 6-án. Világos, hogy amikor felütötte a fejét a járvány, számos nagy vezető bagatellizálta ennek súlyosságát és csak később eszméltek rá a jelenség reális negatív hatásaira. Minden ami eddig biztosnak tűnt, napról napra vesztette el egyensúlyát és a sürgető intézkedések meghozatala egyre inkább fontosnak bizonyult.

Milyen egyértelmű következményekkel járt a váratlan vírus megjelenése? Észre akartuk venni egyáltalán időben annak jelenlétét? – tettük fel oly sokszor a kérdést, konkrét, érthető alternatívákat keresve. 

Vannak következmények amelyekkel számolnia kellett a világgazdaságnak a jelenség által okozott károk következtében és egyértelmű, hogy egy mély recesszió elkerülhetetlen volt globális szinten. Nő az államháztartás hiánya. Duplázódik a munkanélküliség. Az Európai Unió teljes adósságállománya is lassan eléri a 100%-ot. 

Azt láttuk mindannyian, hogy a világ még nem állt le soha ilyen mértékben, hiszen egy eddig nem látott gazdasági válságba kerültünk. Az Amerikai Egyesült Államokban például nem volt hasonló esés az 1929-1933-as válság óta, melynek következtében a várható munkanélküliség rátája elérheti a 32,1%-ot is ebben az évben, megközelítőleg 25,6 millió embert érintve. 

A válsághelyzetek számát és gyakoriságát követve a számok azt mutatják, hogy a világgazdaság ciklikussága körülbelül 10 évre tehető. A krízis előreláthatóságát tekintve voltak olyan szempontok is, melyek szerint: az eddig szerzett tapasztalatataink által kialakulhat egy olyan szimbiózis a banki-, gazdasági világ, valamint vállalkozások között, mely lehetőséget biztosítana ezek optimális szabályozására. Az említett szemléletmód az aktuális helyzetben sem bizonyult valósnak egyelőre és a 10 éves ciklikusság sem cáfolható. A világgazdaságnak tehát meg kell bírkóznia azzal a csapással, amit a vírus esetleges ,,felnagyítása” is okozott számára az információs csatornák közreműködésével. 

2016-ban Romániában az elhalálozások száma 257.547 fő volt, függetlenül bármely más tényezőtől. A statisztikákat követve, Románia az első helyen van az Unióban, ami az autóbalesetekben elhunytak számát illeti és ez a szám is megközelítőleg 1700 fő évente. Ebben az esetben viszont az összefüggések és jelentett esetszámok kapcsolata igenis megfontolandó. Figyelembe véve azt, hogy a 2008-2009-es világválság alatt megjelenő madárinfluenza által létrehozott narratíva sem közelítette az aktuális forgatókönyvet, (hiszen abban a recesszióban a világ képtelen lett volna még egy ilyen jellegű vészforrásra is figyelmet fordítani és a sorok között inkább átfutottunk ezen), a következő kérdés értelmét nyeri, melyet Lóránt így fogalmazott meg: Covid vagy Co-weed?

A szenátor meglátása szerint politikusként reagálni kell minden alkalommal az adott helyzetre, továbbá úgy véli, a krízis egyenlő lehet egy válsággal de páratlan lehetőséget is biztosíthat sokunk számára. 

A stabilitás mindig egy visszalépés a siker és kudarc között.

Milyen intézkedéseket választottak az országok a COVID-19 elleni küzdelemben? Hogyan változott az amerikai elnök álláspontja napról napra? Hogy mi történt Romániában részletesebben az elmúlt hónapok távlatából? Utólag is bárki visszahallgathatja Antal Lóránt előadását a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Facebook oldalán a következő linken: https://www.facebook.com/rmkt.ro/