Hogyan érintette a Kárpát-medencét a jelenlegi válsághelyzet

Online konferenciasorozatot indított a Romániai Magyar Közgazdász Társaság több kelet-és közép- európai magyar közgazdász társaság képviselőjével. Az első online beszélgetést december 15-én tartották, melynek során a jelenlegi válság gazdasági hatásairól és kilátásairól beszéltek Erdély, Magyarország, Vajdaság, Felvidék és Kárpátalja szemszögéből.

Az estének Gyerkó László RMKT elnök volt a házigazdája, aki nyitógondolatként kifejetette, hogy szerinte a gazdaság egyre jobban érzi a krízis hatását és kiemelte, hogy fontos megtalálni azokat az iparágakat, amelyek segíthetik a gazdasági helyreállást.

A globalizáció vs. regionalizáció lehetőségére hívták fel a figyelmet

Dr. Balog Ádám, a Magyar Közgazdász Társaság kelet- közép-európai szakosztályának elnöke folytatta a beszélgetést, aki a régió jelenlegi helyzetét és az elmúlt évek elért eredményeit hasonlította össze. A közeli problémákra mindig sokkal jobban fókuszálunk, mint a távoli problémákra.

,,A társadalom és a vállalatok egyaránt nem várt problémákkal szembesültek. “- nyilatkozta.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a közeli problémákra mindig sokkal jobban fókuszálunk, mint a  távoliakra.Véleménye szerint későbbi generális válságokra készíthet fel bennünket ez a járványhelyzet, ezért is fonos az alkalmazkodóképesség. 

Milyen módon segíthet a válság a fenntarthatóságban? Jelentős alkalmazkodási eszközökre kényszerített bennünket de olyan területek pozitív fejlesztéséről beszélhetünk, mint a távmunka, digitális fejlődés, fogyasztási szokások átalakulása, családi kapcsolatok felerősödése. A pénzügyekben rávilágított a likviditás fontosságára a járványhelyzet, véleménye szerint, és egy óriási változásról beszélünk jelen esetben. Dr. Balog Ádám megemlítette a stabil finanszírozási kapcsolatok felértékelődését és úgy vélte, hogy fontos ezeket a lehetőségeket kihasználni a túlélés érdekében. Az ellátási lánc biztonságosabbá tételére is felhívta a figyelmet, ezáltal lesz megvalósítható a hatékonyságnövelés.  

,,Az államnak kulcsszerepe van a válság kezelésében

Magyarországon az állam gyorsan és hatékonyan lépett a COVID-19 megjelenésére. A feldolgozóiparban is sikerült a megfelelő lépéseket eszközölni. A turizmus és a vendéglátóiparban  kevésbé volt kedvező a programok megitélése és Magyarország esetében, a lakosság 60%-nál már csökkentek vagy csökkenni fognak a jövedelmek.

Az eddig megéltekből milyen következtetéseket lehet levonni? Nagyon mélyen meg kell értenünk azt a tényt, hogy a változások egyre gyorsabbak lesznek. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalati versenyképesség javítására és az erőteljes digitalizáció kihívásaira is gyors ütemben kell válaszolnunk. Fontosnak vélte továbbá a hazai vállalatok tőkehelyzetének megerősítését, valamint az állam és a magánszektor közti együttműködés megerősítését. Közös kihívás, közös felelősség.

2022-re várható a gazdasági kilábalás Magyarországon

Pleschinger Gyula, Magyar Közgazdász Társaság elnökének szakmai beszámolója alapján a 2008-2009-es válság idején a világ GDP-je 10%-ot esett vissza és a világ külkereskedelmi forgalma szintén közel 10%-ot csökkent. A jelenlegi válság hatására a visszaesés körülbelül csak ennek fele lesz, a kimutatások és előrejelzések szerint.

Mennyiben jelentettt védelmet a bezárkózás? Minden közép-kelet-európai ország rendelkezik kezdvező adottságokkal melyek segíthetnék a belföldi piacot. Számos fiskális és politikai intézkedést alkalmaztak az illetikés szervek, melyek legfőképpen a munkahelyek megőrzésére irányultak. Ennek következményeképpen az államadósságok is növekedni kezdtek. Az előző évvel összehasonlítva egy nagyjából 5%-os GDP visszaesésről beszélünk az első három negyedévre vonatkozóan így az egész év körülbelül egy 6%-os visszaesést eredményezhet. Ami a munkaerőpiacot jelenti, 2019-ben a munkanélküliségi ráta 3,9% volt, mely gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent, ez mára a harmadik negyedévben egy 4,6%-ra növekedett de a kormány igyekszik ennek további növekedését a lehető legjobban mérsékelni.

Mi várható a jövőt nézve? V alakú válságlefutást feltételeztünk de egy W alakú formát vett fel a gazdaság valójában, a második hullám tapasztalatai alapján, egy lassú kilábalással, melyet 2022 második felében érhetünk el. 2021-et tekintve Magyarország egy 4-6% közötti növekedésre számít, 2022-ben pedig 5-6%-ra, ezzel meghaladva a feltételezett uniós átlagnövekedést. A jelenglegi államadóssággal viszonylag jól lehet élni hosszú évekig, mivel a kametterhek lényegesen megfeleződtek.

Hogyan is néz ki Szlovákia helyzete?

Szlovákiában február 29-éig senki sem foglalkozott a járványhelyzet esetleges elfajulásával. A kezdeteket járványügyileg jól kezelte a kormány és elsősorban a munkahelyek megtartására figyelt, hosszútávú intézkedéseket azoban nem vezettek be.

Matus Tibor, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke fontosnak véli megfigyelni, hogy ki hogyan lépett be ebbe a világválságba. Szlovákia az előtt már fél évvel korábban egy lassuláson vett részt és ellentétben Magyarországgal, az első negyedévet nem +2%-al hanem -2%-al zárta. A harmadik negyedévben sikerült visszahoznia a 2019-es év teljesítményét, az autoiparnak köszönhetően, de más iparokban sajnos nem. A kormány az idei évre körülbelül egy 6-7% visszaeséssel számol és a 2019-es szint eléréséhez Szlovákiának is szüksége van legalább másfél – két évre.

Szerbiában is hosszú távú következményekre számítanak

A vajdasági gazdaság helyzetéről Juhász Bálint, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnök számolt be, aki úgy látja, hogy a második hullám hatásai érezhetőek már Szerbiában, de valójában a jövő évben lesznek ennek komolyabb következményei. Az első hullám kezdetén Szerbia sem gondolta, hogy a járványhelyzet komolyra fordulna de ez hamar megcáfolódott és a kormány komoly intézkedéseket vetett be a vírus terjedésének megfékezése érdekében. Gazdasági szempontból a kisebb vállalkozásokat előnyben részesítve, a dolgozók bértámogatásától kezdve a járulékok kifizetésének elhalasztásáig és a kezdvezményes forgóeszköz hitelek felajánlásáig tartott az első intézkedési csomag. Ez pozitívan érintette a gazdasági életet, a visszaesés mérsékelt volt és a munkanélküliségi ráta sem növekedett jelentősen, az alkalmazott eljárások következtében. Az új évben azonban, a jó hírek ellenére tömeges elbocsájtások várhatóak és az egyéni vállalkozások léte forog kockán a statisztikák szerint. Juhász Bálint véleménye szerint nem ilyen drasztikus mértékben fog ez megtörténni.

A GDP a tavalyi értékhez képest 5,4%-al csökkent és az infláció 1,8%-al nőtt Szerbiában. A turizmusban a vendégek száma csökkent a legjelentősebben Vajdaság esetében is, pontosabban 51,4%-al. Az átlagkereset azonban növekedett és véleménye szerint, mindez a külföldi munkavállalással is kapcsolatba hozható, ahol munkaerőhiány csökkent az elmúlt időszakban.

Vajdaságban a mezőgazdaság helyzetét külön fontos tárgyalni, hiszen 2 millió hektár területről beszélhetünk, mely a GDP legnagyobb részét teszi ki. Az idei időjárás korai betakarításra kényszerítette a termelőket, viszont a terményárak, régiókhoz hasonlítva magasabbak voltak. Ami az import és export mérlegét illeti, a behozatal duplájára esett vissza, mint a kivitel, ami egy igazán pozitív eredményt jelent.

Szerbiában a legrosszabbra való felkészülés fogja vissza a gazdaságot Juhász Bálint szerint, és ennek a válságnak a következményeit a 20-as évek végéig érezhetjük majd, meglátásai alapján.

Kárpátalja aktuális gazdasági helyzetét is bemutatták

Pataki Gábor, a Kárpátaljai Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének alelnökének nézőpontja szerint Kárpátalja helyzete csak részben hasonló a régióbéli országok helyzetével. Míg a 2008-2009-es válság után a gazdaságoknak sikerült lassan kilábalniuk, Ukrajna esetében mindezt nem csupán gazdasági válság követte.

A kárpátaljai magyarság tekintetében három fontos kihívásról beszélt egy felmérés során, melyek a következők: demográfiai elváltozások, mint például az elvándorlás, elnéptelenedés helyzete, hatékonységbeli kihívások és a vállalkozói szellem csökkenése.

            Mikróvállalkozások esetében a járványhelyzet következtében kényszerleállásokat kellett eszközölni és egyharmados bevételkiesés jellemezte őket. A korábbi időszak megtakarításait nagy mértékben felemésztette a válság, így többen állami segélyre kényszerültek.

,,A kényszerleállás, keresletvisszaesés időszakában a válaszadók több, mint 50%-a semmilyen fejlesztést nem vitt véghez és a megkérdezettek többsége, nem éélt az elmúlt hónapokban az online eladás lehetőségével”- nyilatkozta Pataki Gábor és a és az említett problémák mihamarabbi orvoslását szorgalmazta, az ország vállalkozói körének fejlődése érdekében.

Az online beszélgetést bárki megtekintheti utólag is a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Facebook oldalán a következő linken: https://www.facebook.com/rmkt.ro