A lehívott támogatások mértékét növelni kellene Székelyudvarhelyen, akárcsak az oktatási kiadások részarányát. A polgármesteri hivatal fejlesztési hatékonyságán is jó volna javítani, és fontos lenne a fejlesztések esetében a költségvetési tervek megvalósítási hatásfokának a növelése – hangzott el javasolt célként a város 2021-es költségvetés-tervezetéről tartott szakmai vitán.

A székelyudvarhelyi városháza gazdasági szakembereinek, illetve a politikai pártok képviselőinek a részvételével tartott szakmai vitát Székelyudvarhely 2021-es költségvetés-tervezetéről a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezete és az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ).

A cégeket érintő adóemelési tervet elfogadták korábban a vállalkozók, ám a város idei költségvetés-tervezete mégsem a várakozásaiknak megfelelően alakult – nehezményezte felvezetőjében Nagy György, UKKSZ-elnök, aki Geréb Lászlóval egyetemben kifogásolta azt is, hogy egyes intézmények – itt elsősorban a városházára céloztak – felsővezetése nem reagál a megkereséseikre. Geréb László, az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének elnökeként a 2021-es székelyudvarhelyi költségvetés-tervezet vázlatos elemzésében elmondta, az idei büdzsé elég nagy bevételnövekedést mutat, ugyanakkor több „siralmas” adatra is rámutatott.

Az elmúlt tíz évben egy alkalommal haladta meg a 30 százalékot a központi költségvetésből, illetve az EU-tól lehívott támogatások részaránya a bevételekben, bíztató, hogy a 2021-re megcélzott érték 38 százalék – mondta Geréb László, de megjegyezte, más városokban ennél magasabb ez a hányad.

Az EU-s támogatások az idénre előirányzott költségvetési bevételeknek a 16 százalékát teszik ki – az elmúlt években ez az érték a 0-hoz állt közelebb –, ez több mint 16 millió lejt jelent, ami örvendetes, ám ez az összeg mindössze a 10 százalékát teszi ki a város két nagy mobilitási pályázatának, tehát a megvalósítások nagyobbik része a következő két évre marad.

A központi költségvetésből várt támogatások részaránya 11 százalékos az idei költségvetésibevétel-tervben.

Az oktatásra, iskolákra kevés pénzt fordít a város – állapította meg Geréb László –, az adatok szerint az iskolák anyagi költségeire költött összeg tíz év alatt csak a másfélszeresére nőtt, ez idén 6,4 millió lejt jelent, ami valamivel kevesebb, mint tavaly.

A tanintézetek beruházásaira fordított helyi finanszírozások esetében még rosszabb a helyzet, ez néhány százezer lejt jelentett az elmúlt években, idén pedig 198 ezer lej a beruházásokra előirányzott összeg, az EU-s fejlesztési pályázatokból származó helyi iskolafejlesztések esetében pedig még „siralmasabb” a helyzet: nem történtek ilyen lehívások az elmúlt években.

Az oktatási intézményekre fordított helyi kiadások részaránya kevéssel haladta meg a tíz százalékot az elmúlt években, idén ez az érték 7 százalék. Ezek a számok talán magyarázatot adnak arra, hogy miért nem került be székelyudvarhelyi tanintézmény a legjobb tíz iskola rangsorába – vélekedett az RMKT helyi elnöke.

A hivatali alkalmazottak éves bérköltsége 2018 óta minden évben nagyobb volt, mint a város által megvalósított fejlesztések értéke. Ez jó irányba változik az idei költségvetés-tervezetben: egy lej bérköltségre már nagyjából négy lej fejlesztési költség jut, azaz összesen mintegy 41 millió lej. Kérdés az, hogy a fejlesztési tervekből mennyit tud kivitelezni a város, ugyanis tavaly például ez a hatásfok mindössze 30 százalékos volt.

Célszámok

Az RMKT és az UKKSZ négy pontban fogalmazta meg szakmai javaslatait a városvezetés számára:

-a saját bevételek részarányához képest növeljék a lehívott támogatások (EU, központi költségvetés) részarányát legalább 50 százalékra,

-növeljék az oktatási kiadások részarányát is (legalább 25 százalékra),

-javítsanak a polgármesteri hivatal fejlesztési hatékonyságán (1 lej bérköltségre legalább 5 lej fejlesztési költség jusson),

-a jóváhagyott fejlesztések esetében pedig a költségvetési terveknek legalább a 75 százalékát valósítsák meg, tehát növeljék a megvalósítási hatásfokot.

A múlt számháborújába nem kíván belemenni, jelentette ki Albert Sándor nemrég kinevezett új városmenedzser, aki a költségvetési adatok elemzésével kapcsolatban átadta a szót a városháza gazdasági, illetve fejlesztési igazgatóinak.

Előtte azonban elmondta, átfogó képet kaphattak a résztvevők az elemzésből, ők pedig leckét, és szem előtt is tartják majd az elkövetkező években a célszámok megvalósulását.

Árnyaltabb a kép

A számok árnyaltabbak az elemzésben látottaknál, két székelyudvarhelyi iskola esetében is a költségvetés sport fejezetébe kerültek a sportterem-beruházások, amelyeknek az összértéke eléri a 6,5 millió lejt, tehát nem 198 ezer lej a tanintézetek fejlesztésére szánt összeg – reagált az oktatási beruházásokkal kapcsolatban elhangzott számokra Szilágyi István, a városháza gazdasági igazgatója. Megemlítette, hogy folyamatban van egy 5 millió lej értékű pályázat okoseszközök vásárlására, két tanintézményben hőszigetelést terveznek, a Bányai János Szakközépiskola esetében pedig rövidesen elkezdődhet egy 12 millió lej értékű projekt kivitelezése.

A fejlesztésekre szánt pénzek arányát a hivatali alkalmazottak bérköltségének az értékéhez viszonyítani szerinte zavaró, mert a városháza számos osztályán ugyan nem vesznek részt a fejlesztésekben, ám más fontos tevékenységet végeznek.

Az előző önkormányzati ciklusokban is sokat dolgoztak azért, hogy a különböző mutatók javuljanak, és a számok nem politikai változások hatására váltak, válnak jobbá, hanem a megelőző munkák eredményeként – reagált a korábbi vázlatos elemzésre. Szilágyi István szerint egyébként teljesíthető az RMKT és az UKKSZ által javasolt célszámai többsége, úgy véli azonban, hogy az oktatási beruházások értéke nem érheti el a 25 százalékos részarányt, mert az infrastrukturális nagyberuházások értéke egy jóval magasabb nagyságrendet képez.

Problémát okozó pályázati átfedések

A tavalyi kemény előkészítő munka után idén kezdték el meghirdetni a nagyobb értékű közbeszerzéseket, már majdnem 8 millió lejnyi (áfa nélkül) összegre van letett ajánlatuk, amelyeknek zajlik a kiértékelése, és várhatóan május végéig meghirdet a városháza még két nagyobb és számos kisebb közbeszerzést, összesen 40 millió lej értékben – ismertette a fejlesztések helyzetét Szabó Sámuel, a városháza beruházási, fejlesztési igazgatója. Az idei célszámokat illetően óvatosan terveztek.

Az egyik nagy probléma, amelyre még nincs megoldás, hogy a két nagy mobilitási pályázat és a Harvíz Rt. által elvégzendő víz- és csatornahálózat fejlesztési nagyberuházás közt átfedés van. Bármennyire igyekeztek, nem tudják bevárni a Harvíz beruházásait, ezért talán az volna a legjobb – ha már késik a Harvíz beruházása –, hogy csak a város mobilitási pályázatainak a kivitelezése után és a felújított útszakaszok valamilyen szintű amortizációját követően törje fel az aszfaltot a vízszolgáltató a saját fejlesztéseinek a megvalósítása érdekében – magyarázta a fejlesztési igazgató.

Jelentős összeget próbáltak előirányozni idén a városházán arra, hogy kész tervekkel rendelkezzenek az országos helyreállítási terv megnyitásakor: mobilitást javító projektek, a város központját érintő beruházási tervek, a negyedekben parkolóhelyek kialakítása is részét képezik ennek az elképzelésnek. Ugyanakkor finanszírozási forrást próbálnak találni a Bethlenfalva – Szejkefürdő közti terelőút megvalósítására is. Az RMKT és az UKKSZ által javasolt célszámokat várhatóan 2023-ra egészen megközelíti majd a városháza – véli Szabó Sámuel.

Költségcsökkentési tervek

A vállalkozókat érintő adóemelést illetően András Lehel, az önkormányzati képviselőtestület Szabad Emberek Pártjának (POL) frakcióvezetője emlékeztetett, hogy az adót csak a 2016 előtti szintre emelte vissza az önkormányzat.

Székelyudvarhelyen, még a múlt évet figyelembe véve is gazdasági pezsgés van, a profit 48 százaléka Székelyudvarhelyen valósul meg megyeszerte, ám ehhez képest méltánytalanul keveset, mondhatni semmit nem kap vissza a város a megyei önkormányzat pénzalapjából, aminek a visszaosztása sajnos politikai alapon történik

– fogalmazott András Lehel. Az elmúlt hónapokban 42 szakbizottsági meghallgatást tartottak azzal a céllal, hogy behatóan megismerjék az alintézmények és a hivatal osztályainak a működését a költségvetés kidolgozása előtt.

Az oktatás fontosságáról azt mondta, ez a programjuk első helyén szerepel, hiszen az oktatás minősége határozza meg azt, hogy milyen munkaerő áll majd a cégek rendelkezésére, és ez lényeges szempont, hiszen a gazdaság a társadalom motorja. A város oktatási hálózata átgondolásra szorul, az erre vonatkozó döntéseket legkésőbb júniusban meghozza az önkormányzat.

A megyei és országos finanszírozási lobbizást illetően András Lehel elmondta, az eddigi tapasztalataik alapján nagyobb eséllyel számíthatnak bukaresti eredményekre, mint megyeiekre.

A jövőbeni célok megvalósításához egy, a várost és a környékbeli településeket is magában foglaló, az elkövetkező tíz évre vonatkozó gazdasági stratégiára is szükség van, ennek az elkészítésében a Hargita Business Center a városháza partnere, de ebben kikérik az RMKT és az UKKSZ javaslatait is. A város idei költségvetési tervét illetően András Lehel elmondta, hogy csökkentették a helyi rendőrség költségvetését, a hivatal két alintézményének a közeljövőben történő átszervezésétől szintén több százezer lejes megtakarítást várnak, csökkenteni kívánják a távhőszolgáltatásra biztosított támogatás értékét, és a hivatal anyagi szolgáltatásainak a költségét is.

Szintén költségcsökkentési céllal – az előnyösebb egységár érdekében – a jövőben az összes hivatali alintézmény gáz- és áramszolgáltatási szerződését összevonnák – jelentette be András Lehel.

Hiányos még a költségvetés-tervezet

Az RMDSZ-frakció képviseletében jelen lévő Berde Zoltán a költségvetés-tervezettel kapcsolatban kiemelte, remélték, hogy pontosabb tervet kapnak, de egyelőre sok sarokszám hiányzik még belőle ahhoz, hogy teljességében látható legyen a tervezett költségvetés. Az adóemelés előterjesztésekor feltétel volt, hogy ezzel arányosan csökkennek majd a városháza személyzeti, anyagi költségei, és csökkenések ugyan vannak, de elég nagyok – nehezményezte, remélve, hogy ezen lehet még változtatni. Konstruktív ellenzékként nem fogják akadályozni a város érdekeit szolgáló, a költségvetés-tervezetben megjelenő fejlesztéseket, de fontosnak tartják, hogy a hivatalban legyen egy olyan apparátus, amely véghez is tudja vinni ezeket a terveket – hangsúlyozta Berde Zoltán, kitérve arra is, hogy a polgármesteri hivatal személyzete körében jelenleg feszültség érezhető egy tervezett átvilágítás miatt.

Az eredeti cikk itt található meg.