„Az a liberális világrend, amiben eddig éltünk, felbomlani látszik.” – jelentette ki előadásában Dr. Szenkovics Dezső egyetemi docens, a Sapientia EMTE dékánja. A kereskedelmi és technológiai háborúk, a kritikus infrastruktúrát ért támadások, valamint a gazdasági folyamatok tömbösödése a nyugat, Kína és a globális dél országai között azok a tényezők, amik átalakítják a világot – tette hozzá.
Az átalakulást illetően az Az első komolyabb kritikus hangok már a 2000-es évek elején megjelentek, amikor felszínre kerültek a rendszer szuverenitássértő elemei, például a 2003-as iraki háború, amely számos nemzetközi jogi és erkölcsi kérdést vetett fel. Az előadó bemutatta, az új rend formálásában két nagyhatalom játssza a főszerepet: Amerika és Kína. Kínát érintve elmondta, globális befolyása látványosan növekszik, az ország ma már gazdasági nagyhatalom, világszinten jelentős hitelező, egyre erősebb katonai tényező, sőt az „adóhatalmak” sorában is megjelent. Amerikát említve az USA központú globális biztonságot említette, a világ biztonságpolitikai szervezeteit nézve ugyanis elmondható, ezek közös nevezője az Amerikai Egyesült Államok jelenléte.
Az új világrend alapítói
Az Európai Unió a világrend másik alapítója, amely ma a „stratégiai autonómia” jelszavával igyekszik önálló útra lépni. Ennek eszközei a zöld és digitális átállás, valamint a függőség csökkentése a kínai és orosz energiapiacoktól. Negatívuma, hogy az EU-t belső megosztottság, heterogén tagállami érdekek, lassú döntéshozatal és gazdasági stagnálás jellemzi. Ugyanakkor az energiafüggőség továbbra is kiszolgáltatottságot jelent.
India szintén egyre hangsúlyosabb szereplő: jelentős összegeket fektet erősödő hadiparába, és az adóhatalmak listáján is szerepel. Belső gondjai azonban: az energiahiány, a vallási feszültségek, a túlszabályozottság és a bürokrácia fékezik előretörését. Emellett Pakisztánnal és Kínával való feszült kapcsolatai is nehezítik pozícióját.
Oroszország továbbra is meghatározó tényező marad, amellyel számolni kell. Legfőbb célja a politikai rezsim fenntartása és stabilizálása. Ugyanakkor gyengeségei között szerepelnek a gazdasági szankciók hatásai, a részleges nemzetközi elszigeteltség és a súlyos demográfiai problémák.
A jövő világrendjét illetően több forgatókönyv is létezik – sorolta fel az előadó, amelyeknek lényegét, következményét és valószínűségét tárgyalta. Egyes elemzések szerint fennmaradhat az egypólusú (unipoláris) világrend, mások szerint kétpólusú (bipoláris) rendszer alakulhat ki, elsősorban az Egyesült Államok és Kína vezetésével. Nem kizárt azonban a multipoláris világrend sem, ahol több regionális hatalom osztozik a befolyáson, vagy a legújabb elmélet szerinti multiplex rendszer, amelyben már nemcsak államok, hanem a nagy tőkealapok és multinacionális vállalatok is kulcsszerepet kapnak. A káosz mint uralkodó világrend kialakulása sem teljesen kizárt, de ennek valószínűsége alacsony, amíg a nagyhatalmaknak nem célja egy globális konfliktus kirobbantása. Bármelyik forgatókönyv is valósul meg, addig nem várható globális konfliktus, amíg a nagyhatalmaknak nem célja annak kirobbantása; bár egyes elemzők szerint az egyetlen, aki ezt potenciálisan megtehetné, Oroszország lenne.
Pilbáth Kincső