A 34. Közgazdász Vándorgyűlést Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitotta meg előadásával, amelyben a globális gazdasági trendeket és azok térségünkre gyakorolt hatásait elemezte. Mint hangsúlyozta: „Az egyre tartósabb bizonytalanságban a világgazdaság motorjai lassulnak, tartósan magasabb külső hozamkörnyezetre kell berendezkednünk.”
Varga Mihály szerint az elmúlt másfél év gazdaságát a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság jellemzi, amelynek gyökere a geopolitikai átrendeződésben, háborúkban és kereskedelmi konfliktusokban keresendő. Az inflációs folyamatok világszerte megrekedtek, az államadósságok nőnek, és „a világgazdaság korábbi motorjai általánosan lassulnak.” A bizonytalanság a gazdaság számos tényezőjére is hatást gyakorol, ezt leginkább a beruházások elhalasztásában érezzük.
A 2020-as évek inflációs hulláma után a dezinfláció megakadt, a magas kamatszintek visszafogják a növekedést, miközben a világ a második világháború óta nem látott adósságszintet ért el. „Magasabb külső hozamkörnyezetbe kell berendezkednünk. A gazdaságból több forrást kell kivonni ahhoz, hogy a korábbi évek adósságait törlesszük.” – fogalmazott a jegybankigazgató.
Kihívások
A globális gazdaságot emellett demográfiai és technológiai kihívások is formálják. Jelentős kihívásnak nevezte az idősödő népességet, amely átalakítja a gazdasági folyamatokat és terheli a szociális rendszereket: „Az idősödés át fogja alakítani a gazdasági folyamatokat, egyben megnehezíti a szociális ellátórendszerek fenntartását.” Az egyre gyorsabban terjedő mesterséges intelligencia (MI) szintén gyökeresen megváltoztatja a gazdaságot. A ChatGPT példáját említve Varga rámutatott, hogy a technológia gyorsan terjed, és ez a munkahelyek 40%-át is érintheti a következő időszakban. „Azt a kihívást kell megválaszolni, hogy a fejlett országok ennek hatására legyenek még fejlettebbek, a kevésbé fejlettek pedig ne lassuljanak még inkább le.”
Közép-Kelet-Európa helyzete
A Közép-európai régió az elmúlt másfél évtizedben jelentős felzárkózást ért el: Magyarországon az egy főre jutó GDP 45,1%-kal, Romániában 60,8%-kal nőtt. Az európai régióban Bukarest körzetében növekedett a legjobban, közép Romániában sem maradt el: ott 41% volt. Ugyanakkor a magas infláció és a növekvő energiaintenzitás miatt a térség növekedési lendülete megtorpant. Az energiaárak tartósan magasak maradnak, a munkaerőhiány és a bérnyomás pedig tovább nehezítik a gazdaságpolitikai mozgásteret.
A válaszokat a jegybankok monetáris politikájában látja: az árstabilitás elérése és fenntartása a gazdasági növekedés kulcsa. Varga Mihály kiemelte: „A Magyar Nemzeti Bank az árstabilitás elérésére, illetve fenntartására fókuszál.” Az inflációs várakozások horgonyzása, a pénzpiaci stabilitás és a bizalom erősítése nélkül nem lehetséges fenntartható növekedés – zárta előadását.
Pilbáth Kincső