Agrármérnökök és agrárdigitalizációs szakemberek beszélgettek a szombati nap első szekcióülésén a Vándorgyűlésen. A szakmai előadók Békés Arnold Ágoston agrármérnök, az Agro Partener Kft. ügyvezetője, Császár Martin agrármérnök, közgazdász, az AgroVir Kft. projektmenedzsere, és Miklós Ervin agrárdigitalizációs szakember, az LGT Proiect Kft. üzletfejlesztési menedzser voltak. A Precíziós technológiák egy versenyképes mezőgazdaságért című szekciót Vincze Tamás, az East Grain vállalat ügyvezetője moderálta.
Békés Arnold klímabarátibb földművelést folytat, és próbálja erre ösztönözni a hozzá hasonló földművelőket. Előadásában a takarónövények földművelési előnyeiről és hátrányairól, illetve a különböző szántóföldek közötti talajmunkálatokról beszélt. A takarónövények lehetnek kifagyó és nem kifagyó típusúak, az utóbbit tavasszal nehezebb megművelni. Nagyobb odafigyelést igényel a takarónövénnyel történő földművelés, hiszen odavonzza a vadállatokat, ezért elsimító munkálatokat kell végezni. Szó esett továbbá a mustár, facélia, pohánka és bükköny eseteiről is. A takarónövények célja, hogy a talajokat alapművelés után befedjék élő növényzettel, kihasználva a talajjavító hatásukat. Továbbá lazítják a talajt és magasabb rendű mikroorganizmusok jelenhetnek meg ezáltal.
Miklós Ervin számára „elképzelhetetlen volt, hogy nem mérnek egy farm életében.” A versenyképes mezőgazdaság és költségmegtakarítás érdekében a farmokon történő munkavégzés struktúráját vizsgálja, minimalizálva ezáltal a becsült veszteséget. Elmondása szerint csak azt lehet menedzselni földműveléskor, amit mérünk. Az adatok összegyűjtése rendkívül nehéz feladat elé állítja az agrárdigitalizáció szakembereit. Előadásában arról is szó volt, hogy bizonyos mérések kimutatták, hogy mennyit dolgoznak a farm munkásai és a traktorok mennyire vannak használatba véve. A munkaviszonyokat figyelték meg, adatsorozattá alakították az emberek és gépek egy napját, és megnézték, hogy milyen következményeket lehet levonni mindezekből. A kapott eredmények költségmegtakarításhoz vezethetnek, amely végső soron profitot garantálhat, vagy éppenséggel a veszteséget képes minimalizálni.
Császár Martin hangsúlyozta a specializált mezőgazdasági megoldásokat, amelyeket a MI segítségével értek el. Csatlakozva az előbbi agrárdigitalizációs megközelítéshez, Császár szerint a tárolt adatmennyiség felhasználásának célja, hogy támogassa a döntéshozatalt. A termelők számos kihívással állnak szemben, mint például az input árak drasztikus emelkedése, az ukrán gabona behozatala, amely a terményárakat befolyásolja, a klímaváltozás következtében kiszorult fajták, munkaerőhiány, és az EU-s szabályozások, amelyek keretek közé szorítják a gazdálkodókat. Az adatokat is kötelezően szükséges 24 órán belül bejelenteni, így az adminisztrációs terhek is növekednek. A mezőgazdaságban egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligencia, különösen a terméshozam-kalkuláció és a döntéstámogatás terén, ahol a deep-learning technológiák játszanak kulcsszerepet.