A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központja április 3-án, csütörtökön este pódiumbeszélgetést és előadást szervezett „Kína felemelkedése: Gazdasági csoda vagy stratégiai mesterterv?” címmel, a római katolikus püspöki palota alagsorában található FIX rendezvényteremben.
A rendezvényt Nagy Tímea Zita, az MCC nagyváradi központjának vezetője nyitotta meg, a szakmai partner a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) váradi fiókszervezete volt. A meghívott előadó dr. Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vezetője, egyetemi oktató tartotta az előadást, majd Hatházy Borbálával, az MCC nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátorával folytatott beszélgetést.
Moldicz Csaba előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína gazdasági felemelkedése és annak hatásai évek óta komoly téma a gazdaságpolitikai diskurzusban, de egyre inkább a közéleti beszélgetésekben is szerepet kap. Gyakran úgy tűnik, hogy a közvélemény könnyen megítéli a kínai vezetés céljait és a külpolitikai stratégiát, de ez nem mindig pontos.
„Két oka van annak, hogy érdemes Kínáról beszélni. Az egyik, hogy a sajtóban folyamatosan arról esik szó, hogy Kína átveheti a globális vezetést, és versenyben áll az Egyesült Államokkal. A másik pedig, hogy ha a közgazdászoknak lenne egy olyan receptjük, amely minden problémát megold, az Kína felemelkedésének története lenne” – fogalmazott Moldicz.
Előadásában Moldicz Csaba öt fő témát kiemelve elemezte Kína gazdasági felemelkedését: a bruttó hazai termék (GDP) alakulását, a kereskedelmet (export, import), a jüan használatának korlátait, a kutatás-fejlesztést és a katonai kiadásokat. Kiemelte, hogy bár Kína egy hatalmas ország, az ottani gazdaság nem homogén, és az életszínvonal jelentős különbségeket mutat a lakosság különböző rétegei között. Kb. 350–400 millió ember éli életét olyan szinten, mint egy átlagos uniós polgár Nyugat-Európában, míg a többiek jóval szegényebbek, életkörülményeik sok tekintetben a kelet-európaiak 1980-as évekbeli helyzetéhez hasonlíthatók.
A beszélgetés során szó esett a kínai Hukou-rendszerről is, amely a lakosság nyilvántartását szolgálja, és a belső migrációt próbálja szabályozni. A rendszer szerint a kínai állampolgárok csak a regisztrált lakóhelyükön jogosultak igénybe venni az állami szociális, egészségügyi és oktatási ellátásokat.
Moldicz Csaba kitért arra is, hogy a világ legnagyobb technológiai vállalatainak rangsorában a 100 legnagyobb cég közül 62 amerikai, és csupán 10 kínai. Ezt a kezdetben kedvezőtlen helyzetet azonban figyelembe kell venni, hiszen a kínai cégek néhány éve még nem szerepeltek a listán, és már most is erős pozíciókat képviselnek. A listán összesen csak 13 európai, 4 japán és 3 koreai vállalat szerepel.
Végül, Moldicz Csaba megállapította: bár Kína gazdasági növekedése elméletileg nem állítható meg, ez a növekedés relatív, és Kína, annak minden fejlődése ellenére, még mindig zárt ország marad.