A geopolitikai feszültségekről, a változó világrendről és a gazdaságra gyakorolt hatásokról beszélgettek a Concorde Podcast – Live meghívott szakértői: Szőnyi Dávid, Moró Tamás és Jónap Richárd. A beszélgetés során az Egyesült Államok és Kína közötti versengés, az orosz–ukrán és az iráni konfliktus, valamint az energiapiac helyzete is szóba került. Kiemelt téma volt a mesterséges intelligencia is: hogyan alakul az amerikai és kínai technológiai verseny, milyen hatással lehet az AI az inflációra, a szolgáltatások árára és a munkaerőpiacra, és mire számíthatunk a következő 6–18 hónapban?
A szakértők szerint az Egyesült Államok és Kína között továbbra is egy konfliktuserősítő pálya rajzolódik ki, és a legutóbbi találkozón sem született olyan nagy megállapodás, amely érdemben változtatna a két nagyhatalom kapcsolatán. A vámok elhalasztása és a Tajvannak szánt amerikai katonai támogatás kérdése ugyan előrelépést jelentett, de a geopolitikai versengés alapvetően megmaradt. Kína közben saját mesterségesintelligencia-infrastruktúrájának kiépítésére törekszik, amelyben a történelmi sérelmek és az önállóság iránti igény is szerepet játszik.
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy milyen korszakban élünk. Moró Tamás szerint a konfliktusok és háborúk mindig is jelen voltak a világtörténelemben, a jelenlegi helyzet azonban gazdasági szempontból is jelentős kockázatokat hordoz. Szőnyi Dávid úgy látja, hogy az egypólusú amerikai világrend helyét egyre inkább egy multipoláris világrend veszi át, amelyben az Egyesült Államok mellett Kína és Oroszország is jelentős hatalom. A világban jelenleg több komoly konfliktus zajlik, ezek pedig az energiaárakon keresztül a reálgazdaságra is hatással lehetnek.
Az orosz–ukrán háború kapcsán a résztvevők rövid távon nem számítanak gyors lezárásra. A frontvonal hosszú ideig viszonylag keveset mozdult, miközben Ukrajna a dróntechnológia fejlesztésével egyre mélyebbre képes csapásokat mérni Oroszország területén. Ez már az orosz gazdaságban és a lakosság mindennapjaiban is érezteti hatását. A háború lezárását nehezíti, hogy jelenleg nem látszik olyan kompromisszumkészség, amely a feleket a tárgyalóasztalhoz vinné. Az iráni konfliktus esetében az olajár és az energiapiac került a középpontba. A szakértők szerint Irán felismerte, hogy az üzemanyagárak különösen érzékeny pontot jelentenek az Egyesült Államok számára. A konfliktus elhúzódása ezért nemcsak geopolitikai, hanem komoly gazdasági következményekkel is járhat, különösen az energiaimporttól függő országokban. A beszélgetésben felmerült egy későbbi, ideiglenes megállapodás vagy befagyasztás lehetősége is.
A szakértők az elmúlt öt év konfliktusait értékelve arról is beszéltek, hogy a védekező fél egy háborúban általában erősen motivált, miközben a konfliktusok Kína geopolitikai pozíciójára is hatással vannak. Kína a beszélgetés szerint úgy tudja kihasználni a helyzetet, hogy közben igyekszik stabil, nyugodt hatalomként megjelenni, és gazdasági, illetve technológiai eszközökkel erősíteni nemzetközi jelenlétét. A geopolitikai kérdések mellett szóba került a mesterséges intelligencia gazdasági hatása is. A következő 6–18 hónap egyik fontos kérdése lehet, hogy az AI mikor és hogyan alakítja át az inflációs folyamatokat, illetve mikor válik a technológiai fejlődés deflációs hatása érezhetővé. A szakértők szerint az amerikai és a kínai AI-fejlesztések között nem feltétlenül ugyanazon a területen zajlik a verseny: Kína inkább az olcsó, célzott és hatékony megoldásokra törekszik, míg az Egyesült Államokban a fejlettebb modellek fejlesztése kerül előtérbe.
A beszélgetés végén a következő fél-egy év legfontosabb kockázatairól és lehetőségeiről is szó esett. Moró Tamás pozitív forgatókönyvként az orosz–ukrán háború lezárását emelte ki, Jónap Richárd pedig az AI-ban rejlő lehetőségeket hangsúlyozta: szerinte a technológia az orvostudományban és a gyógyszerészetben is jelentős áttöréseket hozhat, például a személyre szabott megoldások terén.