A romániai és magyarországi gazdasági kilátásokról, a felzárkózás lehetőségeiről, az infláció alakulásáról és a költségvetési egyensúly megteremtésének kihívásairól beszélgetett Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja és Kovács Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja. A dr. Rácz-Béla Gergely által moderált beszélgetésen a szakértők a két ország gazdasági helyzetét és a vállalkozások előtt álló kihívásokat is elemezték.
A román gazdaság fejlődéséről Bálint Csaba elmondta, hogy az ország az elmúlt két-három évtizedben jelentős előrelépést tett, és a korábban kevésbé kedvezően megítélt gazdaság egyre inkább felkelti a befektetők figyelmét. A növekedés azonban önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Míg Románia egy főre jutó GDP-je 2015-ben az európai uniós átlag 56 százalékát érte el, tavaly már 78 százalékon állt. A további fejlődés ugyanakkor nehezebb lehet: míg korábban évi 3–4 százalékos trendnövekedéssel számoltak, a jelenlegi kilátások inkább 2–2,5 százalék körüli ütemet jeleznek. A gazdaság hosszú távú teljesítményét a munkavégzés mennyisége és hatékonysága, valamint a technológiai fejlődés határozza meg. A korábbi növekedés egyik fontos forrása a rendelkezésre álló munkaerő volt, ez a tartalék azonban fokozatosan kimerül. Kedvező tényező ugyanakkor, hogy Romániában magas a beruházások aránya.
A gazdasági felzárkózás egyik legnagyobb kihívása a költségvetési hiány csökkentése. Bálint Csaba szerint a romániai hiányt a GDP 9,3 százalékáról kellene 3 százalék körüli szintre mérsékelni, ami társadalmi költségek nélkül nehezen valósítható meg. Első lépésként az állami kiadások hatékonyabbá tételére és hosszú távú reformokra lenne szükség. Emellett az adóbeszedés hatékonyságának javítása, vagyis az áfarés szűkítése is hozzájárulhat a bevételek növeléséhez. Ha ezek az intézkedések nem elegendők, az adórendszer átalakítása is szükségessé válhat. A szakértő hangsúlyozta, hogy a hiány csökkentését folytatni kell, ha Románia hosszú távon fenn akarja tartani a felzárkózás lehetőségét.
A magyar gazdaság helyzetéről Kovács Zoltán a forint erősödését és az infláció mérséklődését emelte ki. A korábbi időszakhoz képest erősebb árfolyam hozzájárult az infláció csökkenéséhez, miközben a gazdaságban a lakossági fogyasztás vált meghatározó tényezővé. A költségvetési politika számára ugyanakkor továbbra is fontos feladat a hiány mérséklése és a kitűzött célok teljesítése. A két ország gazdasági helyzetének összehasonlításakor az inflációs különbségek és az ezekre adott gazdaságpolitikai válaszok is szóba kerültek. Bálint Csaba szerint a munkaerőköltségek normalizálódása segítheti az infláció kedvezőbb alakulását.
A beszélgetés kitért arra is, hogyan alkalmazkodhatnak a vállalkozások a változó gazdasági környezethez. Kovács Zoltán szerint az elmúlt években sok vállalkozás hozzászokott ahhoz, hogy a nehézségek idején támogatott hitelekre és állami segítségre számíthat. A tartós sikerhez azonban ennél aktívabb hozzáállásra van szükség: a vállalkozóknak fejleszteniük kell versenyképességüket, és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az innovációra.
Bálint Csaba rámutatott, hogy Romániában a vállalkozói rétegnek az elmúlt évtizedekben fokozatosan kellett elsajátítania a piacgazdaság működéséhez szükséges ismereteket. A kommunista rendszer utáni átmenet, majd az európai integráció időszaka jelentős változásokat hozott, a vállalkozások fejlődése pedig hosszú tanulási folyamat eredménye. A következő lépést egyre inkább a nemzetközi terjeszkedés jelentheti: a romániai cégeknek érdemes regionális jelenlétet építeniük, és bátrabban keresniük a lehetőségeket a külföldi piacokon.
A beszélgetés központi üzenete szerint a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a felzárkózást. Ehhez kiszámítható és fenntartható gazdaságpolitikára, hatékonyabb állami működésre, technológiai fejlődésre és versenyképes vállalkozásokra van szükség. Románia és Magyarország számára egyaránt kulcskérdés, hogy miként tudják kezelni a költségvetési és inflációs kihívásokat, miközben megteremtik a hosszú távú növekedés feltételeit.