A XXXIII. Közgazdász Vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésén Borbély Károly, a Hidroelectrica vállalat ügyvezető igazgatója, dr. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, író, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, és Pásztor Szabolcs közgazdász, egyetemi docens, az NKE Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék tagja beszélgetett. A beszélgetést dr. Csepeti Ádám stratégiai marketing szakértő és egyetemi adjunktus moderálta.
Az akadémiai beszélgetésen Borbély Károly hangsúlyozta, hogy Európában Romániának van a legjobb adottsága az energetikai termeléshez, viszont ugyanolyan fontos a beruházás és a külföldi kapcsolattartás a környező országokkal. Romániában az „investor education” fejlődni kezdett, és ezzel párhuzamosan a román tőzsdének az érvénye is: több, mint 130.000 befektető lett a román tőzsdén. Lassan mindenhol napelem és zöldenergia van, ám azt is érdemes bebiztosítani, hogy ezt bármelyik pillanatban helyettesíteni kell atomerőművel. A Hidroelectrica ügyvezető igazgatójaként elmondta, hogy Románia a 2024-es nyári 8500 megawattos óránkénti fogyasztását nehéz volt kitermelni. Ezért volt szükség importálni 1000-2000 megawattot a környező országoktól, leginkább Magyarországtól. Elmondása szerint fontosak a beruházások: minél jobban le kell csökkenteni a függőséget az importról és a külföldi vállalkozásokról. Románia egész területén bevásárlóközpontok jönnek létre, viszont mikor gyártani kell turbinákat, mozdonyt, akkor bajban vagyunk, mivel mindezeket sokkal drágábban gyártják külföldön. Az előadásának üzenete az, hogy próbáljunk minél többet és jobban itthon és hazai erővel elvégezni, motiválni a fiatal generációt a következetes stratégia kialakítására, hogy versenyképessé formáljuk Romániát.
Demkó Attila szerint a geopolitikai viszonyokat figyelembe véve „Európa nem lesz komoly geopolitikai játékos,” hiszen a hatalmi csoportosulások nem a mi javunkra szólnak. Világunk elég rossz állapotban van, lokális háborúk, balkáni háborúk, politikai hidegháború, hatalmi csoportosulások. Elmondása szerint a Nyugat eddig nem vette komolyan Kína és Oroszország fenyegetéseit. Három lehetséges opciót lát a jövőre való tekintettel: a konfliktus folytatódik a nagyhatalmak között, közvetlen háború nélkül; közvetlen háború, a harmadik világháború veszi kezdetét; vagy kiegyezés fog történni.
Pásztor Szabolcs a geopolitikai feszültségek következményeit vázolta, miszerint „lelassulhat a technológiai transzfer” és a széttöredezett kereskedelem beszűkítené az erőforrásokból származó előnyt. A kereskedelmi feszültségeknek már van kimutatható impaktja Kína és az Amerikai Egyesült Államok között. Az ilyen és ehhez hasonló geopolitikai feszültségeken egyértelmű negatív hatásuk van: kisebb hajlandósággal írnak alá preferenciális megállapodásokat, bizonyos országok nem veszik meg más országok termékeit geopolitikai okokból kifolyólag. A kereskedelmi korlátozások révén a kevésbé életképes vállalatok is működőképesek tudnak maradni, és gyakran emelhetnek akadályokat azon nagyvállalatokkal szemben, amelyek versenyképesen tudnának terméket kínálni.