Dr. Szász Levente a Romanian Economic Monitor (RoEM) elemzéseire támaszkodva adott átfogó képet a romániai gazdaság helyzetéről és az idei év legfontosabb gazdasági folyamatairól. Az előadás a 2026-os év gazdasági eseményein keresztül mutatta be, hogyan hatnak egymásra a költségvetési problémák, a politikai döntések és a nemzetközi folyamatok. A 2025-ös költségvetési hiány, az újabb adóemelések és a gazdasági növekedés lassulása már az év elején jelezték a kihívások súlyát. A helyzetet tovább nehezítette a 10% fölé emelkedő infláció, az euró árfolyamának történelmi csúcsa, és a politikai bizonytalanság.
Különösen fontos kérdés volt, hogyan változnak a gazdasági kilátások az új fejlemények hatására. A RoEM már májusban negatív növekedési előrejelzést fogalmazott meg 2026-ra, rámutatva arra, hogy a gazdasági folyamatok értékelésekor a gyorsan változó körülményeket és az új kockázatokat is figyelembe kell venni. A nemzetközi energiapiaci bizonytalanság, az uniós források elvesztésének veszélye és Románia növekvő finanszírozási költségei ugyancsak meghatározó tényezőkké váltak.
A 2026-os gazdasági mérleg merre billen Románia esetében?
Az évet a 2025-ös adóintézkedések nyomán életbe lépő újabb adóemelések, köztük az ingatlan- és gépjárműadók, valamint az osztalékadó 16%-ra emelése határozta meg. A figyelem középpontjába a 2025-ös költségvetési hiány is bekerült, amely a pénzügyminisztérium cash-alapú számítása szerint a GDP 7,65 százalékát érte el. Az előadás kitért az úgynevezett ikerdeficit problémájára is, vagyis arra, hogy a költségvetési hiány és a külső egyensúlytalanság együttesen jelent komoly kihívást Románia számára.
Az év elején Románia technikai recesszióba került, miután 2025 utolsó két negyedévében csökkent a GDP. Ezzel együtt az ország éves szinten még 0,6%-os gazdasági növekedést ért el. Az előadás arra is rámutatott, hogy Románia az egy főre jutó gazdasági teljesítmény tekintetében az uniós átlag mintegy 78%-án áll. A nemzetközi környezet tovább növelte a bizonytalanságot. A Hormuzi-szoros lezárása súlyos energiapiaci kockázatokat vetett fel, amelyek az energiaárakon keresztül az inflációra és a gazdasági teljesítményre is hatással lehetnek. Eközben megjelent a 2026-os romániai költségvetési tervezet, amelynek egyik központi kérdése a hiány csökkentése volt.
A Bolojan-kormány bukása újabb politikai bizonytalanságot hozott, az euró árfolyama pedig történelmi, 5,27 lejes szintet ért el. A gazdasági kilátások is jelentősen romlottak: a RoEM az elemző szervezetek között az elsők egyikeként fogalmazott meg negatív előrejelzést 2026-ra. Az előadás egyik fontos tanulsága az volt, hogy a gazdasági előrejelzések nem statikus számítások: a politikai események, a piaci reakciók és a külső sokkok hatására folyamatosan újra kell értékelni őket.
Júliusban jelentős piaci tranzakcióként a Dedeman tulajdonosai, a Pavăl-testvérek felvásárolták a Carrefour romániai üzletágát. A költségvetési folyamatok kapcsán ugyanakkor biztatóbb jelek is megjelentek: a hiány csökkentésére irányuló intézkedések nyomán felcsillant a stabilizáció lehetősége. Augusztusban az aszály miatt leállt a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, ami az energiabiztonság és a szélsőséges időjárási körülmények gazdasági következményeire is rámutatott. Emellett késett a közszférabeli bérezési reform, Románia pedig 770 millió eurónyi uniós forrás elvesztésével szembesült. Szeptemberben Románia az EU egyetlen olyan országa volt, amely mintegy 7%-os kamatszinten jutott finanszírozáshoz az állampapírpiacon, ami a befektetők által érzékelt kockázatokat is jelzi. A magas finanszírozási költségek tovább szűkítik a költségvetés mozgásterét.
Mi várható a következő időszakban?
A fő kérdés valójában az, hogy Románia képes lesz-e a költségvetési stabilizációt úgy megvalósítani, hogy közben megőrizze a gazdaság növekedési képességét. A számok mögött meghúzódó folyamatok és az ezekre adott gazdaságpolitikai válaszok hosszabb távon az ország versenyképességét és fejlődési lehetőségeit is meghatározhatják.