Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a munka világát, és milyen készségekre lesz szükség a jövőben? Erről beszélgettek a 35. Közgazdász Vándorgyűlés HR-paneljének résztvevői: Matekovits Hajnalka, a NOVE alelnöke, Adela Miron, a MOL Románia menedzsere, Sînziana Mureșan, az Emerson Cluj HR-igazgatója és Gábor Olajos, a Pluxee Románia és Bulgária országos ügyvezető igazgatója. A szombat reggeli beszélgetést Dr. Dobre Nóra, a Genpact országos HR-vezetője moderálta.
A szakértők szerint a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a toborzásban, például az önéletrajzok előszűrésében és a jelöltek készségeinek azonosításában. Az AI azonban nem hozhatja meg önállóan a végső felvételi döntést, hiszen a személyes szempontok és az emberi mérlegelés továbbra is meghatározóak. A jelentkezőknek érdemes az önéletrajzukban és a bemutatkozásukban azokat a készségeiket kiemelniük, amelyek illeszkednek a munkáltató elvárásaihoz. A résztvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy az AI bevezetése nem merülhet ki a meglévő munkafolyamatok automatizálásában. A vállalatoknak magukat a folyamatokat is újra kell gondolniuk ahhoz, hogy a technológia valódi termelékenységnövekedést eredményezzen. Mivel a jövő munkaerőpiacának igényei nehezen kiszámíthatók, a munkavállalók kiválasztásakor egyre fontosabbá válik a korábbi tapasztalatok mellett a jelöltekben rejlő potenciál, az alkalmazkodóképesség és a kritikus gondolkodás is.
A beszélgetésen a különböző generációk együttműködése is szóba került. A munkahelyeken több korosztály dolgozik együtt, amelyeknek eltérőek lehetnek az igényeik és elvárásaik. A vállalatoknak ezért érdemes figyelembe venniük a munkatársak különböző szempontjait, és olyan környezetet kialakítaniuk, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét. A megfelelő munkatárs kiválasztásakor a szakmai tapasztalat mellett a vállalati kultúrához és a szervezet értékeihez való illeszkedés is meghatározó. A munkatársak megtartásában szintén fontos szerepet kap a bizalom, amelynek kölcsönösnek kell lennie a vezetők és a dolgozók között.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a dolgozók elégedettsége nem kizárólag a fizetésen és a juttatásokon múlik. A munkahelyi légkör, a vezetés minősége, a fejlődési lehetőségek, a jóllét és a közösséghez tartozás érzése egyaránt befolyásolja, hogy valaki hosszú távon is a vállalatnál marad-e. A folyamatos tanulás és a készségfejlesztés a gyors technológiai változások miatt szintén egyre fontosabbá válik. A panelen bemutatták a 70–20–10-es tanulási modellt is, amely szerint a fejlődés 70 százaléka a mindennapi munkavégzés során, 20 százaléka a másokkal való együttműködésből, a mentorálásból és a munkakörök megismeréséből, 10 százaléka pedig hagyományos képzésekből származik. A vállalatoknak ezért nem csupán tanfolyamokkal kell támogatniuk munkatársaikat, hanem a munka közbeni tanulásra, a tapasztalatcserére és a belső mobilitásra is lehetőséget kell teremteniük.
A vezetők szerepe is átalakulóban van: a korábbi, hierarchiára és ellenőrzésre épülő szemlélet helyett egyre nagyobb hangsúlyt kap a támogatás, a bizalom és a munkatársak fejlődésének segítése. Változások idején különösen fontos a folyamatos és átlátható kommunikáció, hiszen a dolgozóknak érteniük kell, miért történnek az átalakítások, milyen célokat követ a vállalat, és milyen irányba halad a szervezet.
A beszélgetés fő üzenete szerint a vállalatoknak nemcsak a mesterséges intelligencia bevezetésére, hanem az emberek felkészítésére is figyelmet kell fordítaniuk. A jövő munkahelyein az alkalmazkodóképesség, a kritikus gondolkodás, a folyamatos tanulás és a bizalom egyaránt meghatározó lesz. A technológiai fejlődés mellett azok a szervezetek lehetnek sikeresek, amelyek képesek újragondolni működésüket, támogatni munkatársaik fejlődését, és olyan munkahelyi kultúrát kialakítani, amelyben a különböző generációk együttműködése és a változásokhoz való alkalmazkodás egyaránt teret kap.