A kutatástól és adatelemzéstől a tartalomkészítésig ma már számos feladatot megkönnyít a mesterséges intelligencia. De hogyan alakítja át mindez a marketinget? Erről beszélgetett dr. Seer László egyetemi adjunktus, marketing- és szervezetfejlesztési tanácsadó, Erős Lóránt digitális stratéga, a Cognitive Creators csapatvezetője, Szabó Betti, a BOLD alapítója és kreatív igazgatója, valamint Héjja Szabolcs marketing- és termékfejlesztési igazgató. A beszélgetést Tamás Endre, az RMKT ügyvezetője, marketing szakértő moderálta.
A résztvevők saját tapasztalataikon keresztül mutatták be, hogyan épült be az AI a mindennapjaikba, a magánélettől a szakmai feladatokig. Használják többek között kutatásra, összegzésre, nyelvtanulásra, programozásra, adatelemzésre és tartalomgyártásra, de akár személyes projektek megtervezésére is. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán a generatív chatbotokat jelenti: a vállalatok már korábban is alkalmaztak gépi tanuláson alapuló megoldásokat például statisztikai elemzésekre és előrejelzésekre. Romániában ugyanakkor még jelentős lehetőség van az AI vállalati folyamatokba való szélesebb körű beépítésére.
A marketingben különösen az adatgyűjtés, az elemzés és az előkészítő feladatok területén hozott változást a technológia. Olyan munkák, amelyek korábban napokig vagy akár hetekig tartottak, ma néhány óra alatt elvégezhetők. Az AI segíthet egy ügyfél megismerésében, egy megbeszélésre való felkészülésben, a kommunikáció finomításában és a tartalmak elkészítésében is. A szakértők szerint azonban a gyorsaság önmagában nem jelent jobb eredményt: az AI gyakran az átlagos megoldásokat részesíti előnyben, miközben éppen az egyedi szempontok és a különleges felismerések adhatják egy marketingstratégia valódi értékét. A résztvevők ezért hangsúlyozták az információk ellenőrzésének és a kritikus gondolkodásnak a fontosságát. Az AI meggyőzően megfogalmazott, de pontatlan vagy félrevezető válaszokat is adhat, különösen akkor, ha olyan területen használják, amelyhez a felhasználónak nincs megfelelő szakmai tudása. A technológia akkor lehet igazán hasznos, ha világos célokra és megbízható információkra építjük, és tisztában vagyunk a korlátaival. A feladatok gyorsabb elvégzése mellett így több idő maradhat a releváns eredmények kiválasztására, a mérlegelésre és a stratégiai döntések meghozatalára.
A beszélgetésen a marketing szakma átalakulása és az oktatás felelőssége is szóba került: nem feltétlenül a munkakörök szűnnek meg vagy alakulnak át teljesen, hanem az egyes feladatok változnak meg. A jövő marketingeseinek ezért nemcsak az új eszközök használatát kell elsajátítaniuk, hanem azt is, hogyan ellenőrizzék az eredményeiket, és miként építsék be azokat a munkájukba. Az egyetemi hallgatóknak is érdemes tudatosan, eszközként használniuk az AI-t, hogy időt takarítsanak meg, és közben olyan saját projekteket, digitális megoldásokat hozzanak létre, amelyekkel versenyképesebbé válhatnak.
A szakértők a mesterséges intelligencia terjedésének egyik árnyoldalára, az online tér növekvő zajára is felhívták a figyelmet. Az egyre nagyobb mennyiségű, sokszor kevéssé releváns tartalom között nehezebb megtalálni az értékes információkat, miközben a tartalom minősége is sérülhet. Ebben a környezetben különösen felértékelődik a hiteles márka és az egyedi kommunikáció.
A beszélgetés fő üzenete, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen felgyorsíthatja a marketingfolyamatokat, de nem helyettesíti a szakértelmet és az emberi mérlegelést. A valódi előnyt nem pusztán az jelenti, hogy ki használ AI-t, hanem az, hogy ki tudja megfelelően alkalmazni, ellenőrizni és a saját céljaihoz igazítani. A növekvő online zajban pedig a hitelesség, az egyediség és a jól megalapozott emberi döntések válhatnak a sikeres marketing meghatározó tényezőivé.